Mindenféle terjengős bevezető nélkül nézzük át a naptárak kialakulását és fajtáit!
Miért is jöttek létre a naptárak?
Az emberiség a civilizáció kezdete óta szükségét érzi, hogy az időt mérni tudja. Egyrészt praktikus okokból (gondoljunk csak a mazőgazdaságra, vagy a kereskedelemre, ahol bizonyos dolgok idejét nem árt nyilvántartani), másrészt hogy le tudják jegyezni a történelmüket, hogy mi mikor történt.
Hogyan kezdte az ember mérni az időt?
Voltak/vannak bizonyos nyilvánvaló, illetve valószínű, ismétlődő események, melyek jó alapot biztosítanak az idő mérésére. Ilyen például az éjszaka és a nappal váltakozása (innen az időmérés legősibb egysége, a nap), a holdfázisok váltakozása (amiből a legtöbb naptárban a hónap kialakult), vagy például az időjárás jellegének évenkénti visszatérő változása.
Az idő mérésének legnyilvánvalóbb egysége a nap. A sarkvidéki területeket leszámítva mindenhol naponta egyszer felkel, majd lenyugszik a nap. Ezen nincs is mit túlragozni, nyilvánvaló és praktikus, hogy ez lett mindenhol az idő mérésének alapja. (Hogy aztán ezt hogy osztották kisebb részekre, az már más kérdés, és jelen esetben nem is lényeges.)
A nap nem volt elég az idő egyszerű és praktikus mérésére és nyilvántartására. Kis időtartamot könnyű kifejezni vele, de például azt, hogy ki milyen idős, már nem túl praktikus. Szükség volt a napnál nagyobb időegységek bevezetésére. Ez legtöbbször (de nem mindig!) valamelyik nyilvánvaló (változó) természeti jelenség alapján történt meg. Mondjuk ki: a holdfázisok alapján. Persze, ez a későbbiekben módosult, és a legtöbb ma használt naptárrendszerben a nónap nem követi pontosan a holdfázisokat, de az alapja eredetileg ez volt. (Egy apró, haszontalan érdekesség: a kínai nyelvben/írásban a hold és a hónap jele ugyanaz: 月.)
Ennél nagyobb időegység az év. Ennek a kialakulása már korántsem olyan tiszta, mint a hónapé. (Sőt, maga az év volt az az időegység, ami miatt a mai hónapok nincsenek szinkronban a holdfázisokkal.)
Földrajzilag egy év az az időszak, ami alatt a Föld megkerüli a Napot. Ez azonban sehogy nem jön ki egész holdciklusra, de még egész napra sem. (Aki nem lógta el a földrajzórákat, az tudja, hogy 1 év nagyjából 365 és egynegyed nap.) További probléma, hogy ezt az ókorban, amikor a naptárrendszerek zöme kialakult, szinte lehetetlen volt pontosan lemérni. Mindössze annyit lehetett tudni, hogy nagyjából egy 360-370 napos periódus lehet az 1 év. (Persze sok éven át mérve azért egész pontos becsléseket lehetett adni az év hosszára.)
Hogy hogy oldották meg az egyes naptárrendszerekben, hogy az év sehogy nem jön ki egész számú holdhónapra? Egy részük - például az iszlám naptár - megtartotta a holdhónapokat, cserébe viszont az év hossza mintegy 10 nappal rövidebb, mint a csillagászati év. Hátránya, hogy emiatt az évszakok a naptáron belül lassan "vándorolnak".
Némileg hasonló megoldáson alapul a zsidó naptár. Ez is holdhónapokkal számol, azonban az évei van, hogy 12, de van, hogy 13 hónaposak. Mivel egy év hossza 353 és 385 nap között változik (persze szigorú szabályok szerint), ezért a naptáron belül az évszakok kis mértékben csúszkálhatnak (akár 32 napot is), de átlagban egy naptári év hossza nagyon jól megközelíti a csilalgászati év hosszát.
A harmadik megoldást meg nem kell külön bemutatni, a mi Gergely-naptárunk (és közvetlen elődje, a Julián-naptár) is ezen alapul. Itt az évet lehetőleg minél pontosabban hozzáigazították a csillagászati évhez (a Gergely-naptárban ez kicsit pontosabb, mint a Juliánban), a hónapokat viszont "széthúzták", hogy pontosan 12 hónap lefedje a teljes évet. Az előnyei nyilvánvalóak, a hátrány mindössze annyi, hogy a hónapok nincsenek a holdciklussal szinkronban.
Aztán persze léteznek az évnél is nagyobb egységek, évtizedek, évszázadok, évezredek...
Ennyi háttérismeret után lássuk, mi a helyzet a maja naptárral!
A maja naptár felépítése
Igazság szerint a maják nem is egy, hanem három különböző naptárat használtak egyszerre.
Haab
A Haab a maják egyik naptára, Ez 18, egyenként 20 napos hónapból, valamint egy hónapokon kívüli, 5 napos időszakból áll. Ez így összesen 365 napot ad ki. Ebben a naptárban nincsenek szökőévek, így bár lassan, de ez a naptár is "vándorol" a csillagászati éven belül. (Nagyjából négyévente egy napot.) Persze a kialakulásakor ez nem volt probléma, nem akartak ők semmiféle precíz, csilalgászatilag pontos naptárat alkotni, mindössze csak egy módszert kerestek, amivel az időt mérhetik. Erre meg ez tökéletes volt. (Ráadásul ott, az egyenlítő környékén nem is annyira szembetűnő a naptár éven belüli "vándorlása", mint mondjuk egy mérsékelt égövi helyen.)
A teljesség kedvéért eme 18 hónap neve: Pop, Uo, Zip, Zodz, Zec, Xul, Yaxkin, Mol, Chen, Yax, Zac, Ceh, Mac, Kankin, Muan, Pax, Kayab, Cumku, és végül az a bizonyos 5 napos időszak az Uayeb. (Az írásmód tekintetében az egyes források eltérőek, és helyesírásilag talán helytállóbb lett volna a hónapok nevét fonetikusan írni, de ez a téma szempontjából jelentéktelen.) A napok számozása pedig nem 1-től, hanem 0-tól kezdődik, és 19-ig tart.
Érdekessége a Haab naptárnak, hogy nem jegyzi az évszámokat.
Tzolkin
Ez a maják spirituális naptára. Felépítése kicsit bonyolultabb, mint a Haab naptáré. Itt minden napnak van egy neve és egy száma. Névből 20 van: Imix, Ik, Akbal, Kan, Chicchan, Cimi, Manik, Lamat, Muluc, Oc, Chuen, Eb, Ben, Ix, Men, Cib, Caban, Edznab, Cauac, Ahau. A számozás pedig 1-től 13-ig terjed. Ezek egyszerre váltakoznak, szóval nem hónapokról és napokról van szó. Például: 1 Imix után következik 2 Ik, 3 Akbal, 4 Kan, stb. Tehát a napok sorszáma is növekszik, meg vele együtt a név is egyel változik. Ha valamelyik véget ér, akkor az (de csak az) kezdődik előlről. Például: 13 Ben után 1 Ix következik. Vagy például 7 Ahau után (Ahau az utolsó név a sorban) 8 Imix jön. Nem bonyolult, viszont spirituális, vallási célokon kívül nem igazán használható.
A Haabhoz hasonlóan itt sem jegyeznek éveket. Egy ciklus (amikor a nevek és a számok is egyszerre érnek véget, és így az egész kezdődik előlről) 260 napig tart.
Hosszú szám
Ez a naptár öt, ponttal elválasztott számból áll, ahol a legutolsó szám jelenti a napokat. Mind az öt szám nullától indul. (Tehát a maja naptár legelső dátuma: 0.0.0.0.0.) Az első (a legnagyobb időegységet jelölő) szám 12-ig tart, a negyedik 17-ig, az összes többi pedig 19-ig. Évszakokat ugyan ezen a naptáron nem tudunk megállapítani, viszont ezen már ábrázolhatók távolabbi dátumok is.
A legnagyobb hibája ennek a naptárnak, hogy "zárt végű". Az általunk ismert naptárakban az év akármeddig mehet, ezen naptáraknak egyszerűen nincs vége. De a maják - vélhetően mivel az akkori gondolkodástól idegen volt bármilyen rendszer, aminek nincs vége - úgy alkották meg a naptárukat, hogy egy idő után "lejár".
A maják és a "világvége"
Hogy mi köze a maja naptárnak a világvégéhez? Röviden: semmi. Nem jósoltak ők meg semmit, csak készítettek egy naptárrendszert, aminek épp most lesz vége. Minden más csak üres belemagyarázás, mint ahogy volt már "világvége" 2000 újévkor, 2001 újévkor, 2011 november 11-én, meg még ki tudja, hányszor.
